Csillagtúrák

Csillagtúrák, de miért éppen Székelyudvarhely?

Már a középkorban felismerték, a székelyföldiek, hogy Háromszék, Csík, Gyergyó, Marosszék, Aranyosszék, egyenlõ távolságra van innen.Ezért, és mert egyházi-, bírósági- és iskolaközpont is volt, érdemelte ki az anyaváros, Udvarhelyszék, pedig az anyaszék elnevezést. Napjainkban ez fordítottan érvényes: innen egynapos túrákkal minden lényeges látnivalót elérhet, a Székelyfölddel ismerkedni vágyó turista és közben nem kell csomaghurcolkodással és költözködéssel veszõdjön. Ha a vidékünket akarja megismerni, tekintse meg a csillagtúra ajánlatainkat, amelyeken keresztül megismerheti a környék gyönyörû tájait és értékes nevezetességeit. Székelyudvarhely egy olyan város, amelyiknek sikerült megõrizni ódon, kisvárosi hangulatát, régi házait fõterét és mûemlékei egy részét.

Ezen rendezvények lebonyolításához kívánság szerint rendelkezésére bocsátjuk a 8 + 1 fõs mikrobuszunkat és 40 fõs autóbuszunkat, elõzetes egyeztetés esetén, térítés ellenében.

Igény esetén idegenvezetõt is biztosítunk városi körsétára, gyalogtúrához, vagy csillagtúrához, akik szakavatott ismertetõt tartanak a helyi és környékbeli nevezetességekrõl.

Az ajánlott túrák mindegyike egy napos, így amellett, hogy a látogató megismerkedik a Székelyfölddel, állandó szállása van, nem kell naponta ki- és becsomagolni, és biztosított a reggeli és esti étkezése is. Ebé delni lehet az általunk elkészített csomagból, vagy mi ajánlunk biztos éttermeket.

Érezze jól magát velünk!



1.SZÉKELYUDVARHELY - AGYAGFALVA - 1848-as emlékmû, XIII. Századi református templom, - SZÉKELYKERESZTÚR - XV. századi katolikus templom - Gyárfás kúria, Petõfi körtefája - SEGESVÁR - középkori városrész - SZÉKELYUDVARHELY



SEGESVÁR: Akárcsak Brassó, Segesvár is egy középkori szász város, amelyet Erdély hegyei vesznek körül. Csakhogy ez sokkal csodásabb és kevésbé felkapott település, több fennmaradt középkori épülettel. Sokaknak a város fõ vonzereje a Drakulával való kapcsolata- a középkori fellegvár falai között megtalálhatják a házat, amelyben Vlad Tepes született 1431-ben és amelyben állítólag négy éves koráig élt. Ma a házban bár és étterem található. Segesvár többi fõ látnivalói szintén a megmaradt kilenctornyú fellegváron belül vannak. A toronyórát, a Történelmi Múzeumot, a Domonkosrendi Kolostor Templomát, amely a szászok fõ evangélikus templomává vált 1566-ban mind érdemes megnézni. Ne mulassza el megmászni a hegyen lévõ gótikus templomhoz vezetõ fedett 172 lépcsõt. Csupán 4 km-re, Segesvártól északkeletre fekszik Fehéregyháza, amely Petõfi Sándornak állít emléket, hiszen itt halt meg 1848-ban. Segesvár jól megközelíthetõ, mind helyi és nemzetközi busz- vagy vonatjárattal.

 





AGYAGFALVA neve szorosan összefonódik az 1506. évi székely nemzetgyûlés és az 1848-as agyagfalvi gyûlés eseményeivel. Itt hangzott el 1848-ban az erdélyi románokhoz és szászokhoz intézett testvéri összefogásra hívó kiáltvány is.

Az agyagfalvi 1848-as emlékmû már a mûútról is látható. Az emlékmûvet Kulcsár Béla pályanyertes tervei szerint készítették el a marosvásárhelyi Hunyadi László és Kiss Levente szobrászmûvészek. Hivatalos leleplezése közel 10 évet váratott magára, erre 1990. október közepén került sor.







SZÉKELYKERESZTÚR A Gyárfás-kúria: az udvar hátulsó részén áll az a körtefa is melyrõl azt tartják, hogy Petõfi Sándort õ látta verset írni utoljára. Errõl szól Kányádi Sándor költõ verse is, a fát körülölelõ faragott, díszített kerítésre épített márványtáblán. Az 1848-as forradalom elõestéjén, a kúriánál volt vendégségben a költõ. A timafalvi temetõben található Petõfi legendás s& iacute;rja. Az utat a síremlékig jelzõtáblák mutatják a fõúttól kezdõdõen. Innen fel lehet jutni a domb tetején álló kõkereszthez, a Jézuskiáltóra. A múlt századi, valamint a korábbi épületek, kisebb-nagyobb restaurálásoktól eltekintve szinte semmit nem változtak. Aki a székely parasztházak után érdeklõdik, megtekintheti õket a Városházával szemközti Molnár István Múzeum kertben.



FEHÉREGYHÁZA Segesvártól 5 km-re fekszik Brassó irányában az E60-as mûút mentén. Fehéregyháza az egykor Erdély történelmében jelentõs szerepet betölt& otilde; Haller család birtoka volt. A község közepén még látható a Filagoria, a Haller-kastély maradéka. Fehéregyháza Petõfi emlékhely. A falu szélén, egy dombon, fák között található az 1897-ben felavatott turulmadaras obeliszk és a Petõfi-múzeum, örök emléket állítva az 1849. július 31-i csatában elhunyt honvédeknek. A falut elhagyva Héjjasfalva felé, az országút mellett található az Ispánkúti emlékmû, ahol - feltehetõen - a költõ hõsi halált halt. Bár Petõfi halálának körülményeirõl az utóbbi idõben heves viták folynak, Fehéregyháza ma is Petõfi és a magyar szabadságharc egyik legfontosabb emlékhelye. Petõfi egykori harcostársai itt látták utoljára élve a forradalmár költõt, és a magyar történetírás mai napig hivatalos álláspontja is, hogy Petõfi Fehéregyháza mellett esett el 1849. július 31-én, s valahol itt temették tömegsírba. A faluban mûködõ Petõfi Emlékmúzeumban a XIX. századi Magyarországról, a szabadságharcról és Petõfi utolsó napjairól szóló, 2000-ben felújított, rövid kiállítás látható.





2.SZÉKELYUDVARHELY - MÁRÉFALVA - faragott székelykapuk - HOMORÓDFÜRDÕ - borvízforrások - CSIKSZEREDA - Mikó vár, Székely múzeum, Római Katólikus plébániatemplom - Márton Áron gimnázium - CSíKSOMLYÓ - Mária kegytemplom - TUSNÁD - fürdõváros - SZENTANNA-TÓ - vulkanikus krátertó - SZÉKELYUDVARHELY



HOMORÓDFÜRDÕ: - jó ízû borvízforrá sairól híres. Jellemzõ a különbözõ mikroelemek jelenléte, fõleg Li, Mn, Br és J van jelen. Vegyileg a földes- meszes, kloridos-, savanyú vizek csoportjába tartoznak. A Kápolnás forrás vízhozama napi 7200 liter. Ivókúraként és asztali vízként a források vize egyaránt hasznosítható. Vasas lerakódása miatt nem palackozzák. Feltehetõ, hogy az ásványvizeket már a római idõkben is használták.





CSÍKSZEREDA: - megyeközpont, fontos gazdasági és turisztikai csomópont. Legjelentõsebb mûemléke, történelmi nevezetessége, a Mikó vár. A város régi közigazgatási központjában, az egykori Csíkmartonfalva területén található. A várat 1623- 1631 között építette gróf Hidvégi Mikó Ferenc. Elõbb a Megyei Múzeum kapott itt helyet, majd a Csíki Székely Múzeum és a Megyei Mûkincsvédõ Hivatal. 1969-ben a vár mögött falumúzeumot létesítettek, ahol a cs& iacute;ki medence építészetét láthatják. A Márton Áron fõgimnázium, régebben a Római Katolikus Fõgimnázium, 1909- 1911 között épült, szecessziós stílusban. A tanintézet, amelyiknek 365 terme van, Csíksomlyóról költözött a városba. 1990-ben az iskola híres tanulója után, Márton Áron erdélyi püspök nevét vette fel. A Fõgimnázium épülete elõtt 1997-ben leleplezték Márton Áron mellszobrát, amit Bodó Levente szentegyházi szobrászmûvész alkotott.





CSÍKZSÖGÖD: - Zsögöd Nagy Imre festõmûvész szülõházát és alkotásainak állandó kiállítását kínálja megtekintésre. A város déli határában, az Olt festõi szorosában kialakult pihenõ és klimatikus üdülõhely Zsögödfürdõ. Itt a mezotermális és hideg borvizek mellett kis fürdõhely épült.





CSÍKSOMLYÓ: - A Mária- kegytemplom a hit és a kultúra központja volt és maradt, a napba öltözött Szûzanya oltalmazó szeretetében. A pünkösdi búcsú Erdély hittételének hatalmas népünnepélye, ma is élõ mitológia. Ennek a hitvilágnak megtartó ereje elevenen & eacute;l a székelység tudatában. Itt van az erdélyi Ferenc- rendiek székhelye, a római katolikus székelység vallási központja, közel 550 éve búcsújáró zarándokhely. Csíksomlyó egyedi értéke a Csodatevõ Mária szobor, a Nap Asszonya, a XVI-ik századi egyházmûvészet remeke. Az itt megtartott évenkénti búcsú a székelység és a magyarság összetartozásának és megmaradásának, valamint a kereszténység találkozásának jelképévé nõtte ki magát. Ugyancsak itt tartják az Ezer Székely Leány Napját, már 1931- tõl.





TUSNÁDFÜRDÕ: - Csíkszeredától 30 kilométerre található ez a jelentõs gyógykezelõ és üdülõtelep, mely helyet biztosít a kempingezõknek is. Borvízforrásainak köszönhetõen világhírnévre szert tett kisváros, mely fenyvesek festõi környezetében helyezkedik el. Lenyûgözõ a város föl& eacute; magasodó Csomád hegy, melynek kráterében megbújt a Szent Anna tó, Románia egyetlen vulkanikus krátertava. A tó 950 méter tengerszint feletti magasságban található. Alakja megközelíthetõen kör alakú, melynek felülete 19 hektár és legnagyobb mélysége 11 méter. Természetvédett terület a Csomád ikerkráterében levõ Mohos láppal együtt. Különleges, védett növényvilága élményt adó látvány.





3.SZÉKELYUDVARHELY - SZEJKEFÜRDÕ - Orbán Balázs sírja, székelykapuk - SZENTLÉLEK - helyi múzeum, székelyházak - FARKASLAKA - Tamási emlékmû, Tamási Áron emlékház - KOROND - a népi fazekasság erdélyi központja, kirakodóvásár - kerámia edények, gyapjú szõttesek, taplófeldolgozás, fafaragások - PARAJD - sóbánya, sósfürdõ - SZOVÁTA - Medve-tó - SZÉKELYUDVARHELY



FARKASLAKA: - Tamási & Aacute;ron emlékház és emlékmû: a székelység nagy írója Farkaslaka nyugati szélén, a római katolikus templom és temetõ mögött két cserefa között nyugszik. A sírhelyhez egy székelykapu alatt áthaladva, egy kis sétányon keresztül juthatunk és a sír mögött van az emlékmû. Tamási végakarata volt, hogy szülõfalujában helyezzék örök nyugalomra. Az író életmûvének és hitvallásának Szervátiusz Jenõ és fia Tibor állít örök emléket. Az emlékmû a Hargitáról hozott, több mint 8 tonnányi andezit sziklából készült, 3 méter magas és átlag 1 méter széles.





KALONDA TETÕ: - Itt rendezik meg évente a szénégetõk a farkaslaki napokat. A falusi ünnepélyek kirakós vására, jó hangulata és szabadtéri mulatozás- jellege felejthetetlen és még a helyieknek is sokáig emlegetett téma. Itt építették 2000-ben a vil& aacute;g legnagyobb baksáját, amelyik bekerült a Guiness Rekordok könyvébe.



KOROND: - a Sóvidék egyik legnagyobb és leghíresebb községe. A település a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Sokféle foglalatosság jellemzõ az életképes nagyközségre: tapló- és famegmunkálás, szalmafonás, valamint a hagyományosnak számító fazekasság. A falu nyugati határán folyó Szakadát patak partján elõforduló szürke pala képezi azt az alapanyagot, amibõl a fazekasok dolgoznak. Korondnak a fazekasiparra alapozva, kereskedelmi, idegenforgalmi és mûvelõdési szerepköre is egyre számottevõbb. A község nagy vonzereje a kirakóvásár, amit az autóbuszban szunyókáló turista sem tud figyelem nélkül hagyni: különbözõ cserépedények, szalma- és gyékénybõl készült termékek, gyapjútakarók, faeszközök, használati és dísztárgyak között válogathat a látogató.





PARAJD: - A Sóvidék központja, ahol minden a só körül forog. A sóbányászat a római korba nyúlik vissza. A bányászatot az erre a hivatalra kinevezett „kancellár” szervezte. A rómaiak kivonulása után ennek hatalma megszûnt, feleslegessé vált a sóhivatal. A település hírnevét méltatlanul árnyékolja be a tõle 6 kilométerre levõ Szováta fürdõ. Székelyudvarhely felöl közelítve, megcsodálhatjuk a havasnak tûnõ „só- kanyon”-t , amelyet a Korond vize vájt évszázadok folyamán. A környék fõ attrakciója a sóbánya. Az itt található sótartalé k kb. 400 évre elegendõ lenne a világ lakosainak. 1976-ban nyitották meg a második bányát, amely 480 m tengerszint feletti magasságban van. A bányalátogatók és az asztmás betegek, a felszíni bejárattól a bányavállalat autóbuszaival jutnak a sóbánya belsejébe, a termelõszint közelében levõ asztmás betegek kezelõhelyére. Az autóbusz a Sóháta legmagasabb pontja alá 80 métert ereszkedik, egy 1500 méteres alagúton keresztül a sótömb gyomrába. A légzõszervi megbetegedésben szenvedõk számára , kik kezelés gyanánt 4 órát töltenek a bányában naponta, kialakítottak egy futballpályát, egy homokozóhoz hasonló játszá si lehetõséget kicsiknek, és építettek egy ökumenikus kápolnát, ahol nemcsak istentiszteleteket tartanak, hanem koncerteket is. A bánya legalsó szintje a bejáratnál 280 méternél lennebb van. Nyolc termelõszinten a sót kamrákban, robbantással fejtik. A kitermelt só szürkés színû és a minõsége nagyon jó. Az alig 100 itt dolgozó bányász napi termelése közel 600 tonna. Itt található a székelység egyik legrégibb vára a Robsonné vára. A látnivalók közé soroljuk az Áprily - házat is, ahol Áprily Lajos költõ töltötte gyermekkorát.





SZOVÁTA – MEDVE TÓ: – A víz és a só örökös küzdelme folytán beomlott a föld és elzárta a folyóvizek, patakok útját és így árterületet hozott létre., amelybõl kialakult a torlaszos tó, 520 méterrel a tengerszint felett. A gyönyörû fenyvesekkel, tölgy- és bükkerdõkkel övezett tó a nevét a kiterített medvebõrhöz hasonló alakjáról kapta. A heliotermikus tó vizének különleges összetétele és magas só- koncentrációja miatt egyedülálló a maga nemében Európában. Nemcsak a vize, hanem az iszapja is gyógyhatású. A tó felszíne több mint 40 000 m2, legnagyobb mélysége 17 méter és hõmérséklete 50-55C°között változik. Sótartalma annyira tömény (220 – 300 g / l), hogy a fürdõzõk valósággal lebegnek a felszínén. A fürdõ gyógyhatásai orvosilag igazoltak reumás-, idegrendszeri-, kró nikus nõi betegségek-, légúti- és bõrbetegségek esetében.







4.SZÉKELYUDVARHELY - CSíKSZEREDA - MADÉFALVA - MAROSFÕ - GYERGYÓSZENTMIKLÓS - SZÁRHEGY - Lázár család kastélya - GYILKOSTÓ - torlasztó - BÉKÁS-SZOROS - SZÉKELYUDVARHELY



GYERGYÓSZENTMIKLÓS: - Erdély K-i részében, a gyergyói medencében található 20000 fõt számláló város, tengerszint felett 910 m- en. . A lakosság 86 % magyar nemzetiségû. A medenc& eacute;t meseszép hegyek veszik körül amelyek magassága 1500 és 1790 m között váltakozik.

Legismertebbek a Piricske (1542m), a Likas (1674m), valamint a Nagyhagymás (1792m). Gyergyószentmiklóstól mindössze 26-km-re található Gyilkostó és a Békási szoros. A város központja túlélte a kommunizmus emlékmûpusztító hadjáratát, és ma az egyik legszebb, leghangulatosabb erdélyi városközpont. A városban 6 templom van. Egy római katolikus egy örmény katolikus, egy református, egy zsinagóga, egy ortodox és egy görög katolikus. A város képének fejlõdésében fontos szerepet játszott a betelepedett örmény lakosság, akik üzleteikkel a város életének fellendülését segítették elõ. A városban 5 általános és 3 középiskola van. Az odalátogató gyönyörködhet a csendes kisvárosban és élvezheti a régi idõk nyugalmát.



GYERGYÓSZÁRHEGY: Gyergyószárhegy 6 km-re található Gtergyótól. Kialakulását a XII-XIII századra teszik, nevét valószínûleg a hegyrõl kapta Szárhegy azaz Tar hegy. A falura nagy hatással volt a Lázár család jelenléte melynek emlékét a Lázár-kastély õrzi. A kastélyt a XV. században kezdték el építeni. A történelem forgatagában sok mindenen keresztül ment és a kastélyt többsz& ouml;r lerombolták, renoválási munkálatai most is folyamatban vannak.





A XVII században kap a falu a kastély által fontos szerepet hiszen a Székelyföldre látogató fejedelmek, sõt királyok is itt szálltak meg. A medencét többször támadták a törökök, tatárok. Ezeket a falu és lakoss& aacute;ga is gyakran megsínylette. A gyergyóiak és tatárok közti csatározásokra emlékeztet a település határában található Tatárdomb mely alá a vereséget szenvedett tatárok tetemeit temették. A faluban egy Ferences kolostor is van amelyet már az 1600-as években el kezdtek építeni. A faluban mûvésztelep mûködik 1974- tõl és azóta minden év augusztusában itt találkoznak a képzõmûvészek.



GYILKOSTÓ: A legenda azt mondja, hogy egy hírhedt zsiványvezér elrabolt egy gyergyói lányt és erõnek erejével akarta kényszeríteni, hogy legyen a felesége. A lány a hegyekhez kiáltott segítség& eacute;rt. Azok meghallván a sikolyt, elindultak és maguk alá temettek mindent, a lányt, és a zsiványt is. Így keletkezett a Gyilkostó, melybe, ha napsütésben belenézel, szürkés- zöld,

mint a gyergyói lány szeme, máskor meg vize a vértõl piroslik. Mások megint úgy tartják, hogy az Úr 1837-ik évében Székelyföldet elöntõ felhõszakadások során a Gyilkos-hegyrõl lecsuszamlott talaj és törmelék elzárta a völgyben folyó patakokat, részben befedte az erdõket és így

hozta létre az egyedi látványt nyújtó tavat. Az ország egyik legszebb torlasz- tava, székelyföld természeti ritkasága, amely a víz alá temetett, most is látszó fenyõerdõ maradványaiból adódik.





BÉKÁS-SZOROS: - A Gyilkostó közvetlen folytatásaként a Békás - patak felsõ szakaszán alakult ki a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb (5 km) szurdokvölgye, a Békás-szoros. 200 - 300 m magas, függ& otilde;leges sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága s egyben a hegymászók paradicsoma. A Békás torkolatánál különálló sziklabércek képzõdtek, ilyen az Oltár- kõ, amelynek déli sziklafala a Békás-szorosra néz. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek.

A Gyilkos - tó és a Békás-szoros 1996-tól nemzeti park, melynek területe 2.128 hektár. Európa egyik legnagyobb és leglátványosabb, mészkõben kialakult szurdokvölgye. A keleti Kárpátok 200-300 méteres sziklafalai, szédítõen magasodnak az arra sétáló fölé. Ma az alpinisták paradicsomaként tartják számon. A zúgó patakok & eacute;s a kisebb vízesések felejthetetlen látványt nyújtanak a gyalogos turista számára. A Keleti Kárpátok legnagyobb hasadékvölgye. A szorosban sétálva 200-300 m magas sziklafalak tornyosulnak a gyalogos fölé.

A Hagymás hegység és a Békás-szoros és a Nemzeti Park területe széleskörû lehetõségeket nyújt a kalandot kedvelõ túrázók számára. Nem elhanyagolható a Nemzeti Park területén található kerékpár utak sokasága és változatossága sem, melyek kielégítik a tapasztalt túrakerékpározók igényeit is.





A Békás-szoros sziklái a falmászók paradicsoma, a Kis-Békás és Lapos-szoros több méter magas vízesései és kõüstjei a kanyonjáróknak nyújtanak feledhetetlen élményeket, míg a Likas zsomboly és a többi, kisebb-nagyobb barlang és zsomboly a barlang& aacute;szok szórakozóhelyei.

Sok tekintetben a barlangászat jelenti a legnagyobb kihívást. A meredek falak, szûk átjárók mellett, a barlangásznak le kell küzdenie a fenyegetõ mélységet és a sötétséggel járó magány érzését is.

1.Súgó barlang: Habár a Gyergyói havasokban található itt is meg kell említenünk, mert a vidék legjelentõsebb barlangja és Gyergyószentmiklósról gyalogszerrel is könnyedén elérhetõ. A Súgó cseppkõbarlang csodálatos sztalaktitjaival és sztalagmitjaival kápráztat el. Járatainak hossza kb. 2000 m, de ebbõl csak a felsõ szintek látogathatók és csak kizárólag vezetõ segíts& eacute;gével.

2.Likas zsomboly: 1650 m magasan fekszik a Likas-kõ csúcsán. Hivatalos adatok szerint 51 m mély aknabarlang Az aknabarlang feltárására több kísérlet történt, melyek közül az 1958-ban Zöld Lajos által szervezett tárta fel a barlang teljes bejárható hosszát. Õk határozták meg az 51 m-s mélységet, de sajnos tovább a járatot lezáró törmelék hatalmas mennyisége miatt nem juthattak. A zsomboly csak 37 m mélységig járható, itt egy jégbõl és sárból álló dugó zárja el a továbbjutást. Megtekintése csak hegymászó felszerelés segítségével lehetséges.

3.Munticsel barlang: A barlangot 1973 tavaszán fedezt& eacute;k fel hóvirágot szedõ gyerekek és ezért Hóvirág barlangnak is nevezik. Gyönyörû sztalaktit sztalagmit és anemolit képzõdmények, illetve a barlangi medve (Ursus spelaeus) csontok nagy érdeklõdést keltettek, de sajnos mielõtt megfelelõ védelem és ellenõrzés alá került volna, a látogatók tönkretették.

4.Vízesés barlang: A Békás szoros alsó végénél található, egyetlen hosszú kb. 70 m-s járatból áll. Szûk méretei miatt nem tartozik a leglátogatottabb barlangok közé.

5.Kõtej barlang*

6.Hárombejáratú zsombolybarlang*

7.Nagy Teleki zsomboly*

8.Fekete-Hagymás zsomboly*





5.SZ& Eacute;KELYUDVARHELY - HOMORÓDSZENTPÁL - KÕHALOM - BRASSÓ -Fekete templom - POIANA - síparadicsom - ROZSNYÓ-VÁR - Tölcsvár - Bran (Dracaula) kastély - SZÉKELYUDVARHELY



BRASSÓ: - Románia második legnagyobb városa a Cenk lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedõváros, a szászok legjelentõsebb települése. A török- tatár betörések elõl menekülõk kezdték építeni a Fekete templomot. A város a reformáció utáni idõktõl az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája, ahol német, magyar és román nyelvû iskolák egyformán megtalálhatóak voltak. Napjainkban a városnak már csak 10% magyar és a szászok száma nem éri el az ezret sem. A Fekete templom DK Európa egyik legnagyobb gótikus temploma, évszázadokon keresztül az erdélyi szászok összetartozásának és szorgalmának jelképe. 1477-ben szerelték fel, és Szûz Mária védnöksége alá helyezték. A déli toronyban, amelyik 69 m van Románia legnagyobb harangja a maga 6,3 tonnájával. Hangzása csodaszép, de csak ünnepekkor és különleges alkalmakkor kondítják meg.





Az 1689-es tûzvész majdnem tönkretette a templomot, és a megmaradt üszkös falakra utal a Fekete templom elnevezés. Itt van DK Európa legnagyobb, 4000 sípot számláló orgonája is, ahol kihasználva a csodálatos akusztikát, orgonakoncerteket is adnak. Ugyancsak a templom ad helyet Európa legnagyobb, a XVI –XVIII. századból való anatóliai szõnyeggyûjteménynek, amit a brassói kereskedõk adományoztak a templomnak egy-egy sikeres út után.

A harminc év alatt, amíg a felújítási munk& aacute;latok tartottak, a város nemzetiségi összetétele végérvényesen megváltozott: az iparosítás ürügyén betelepített románok és az „eladott” szászok után már csak szinte turistáktól lehet német beszédet hallani.



TÖRCSVÁR - 1916-ban Brassó városa koronázási ajándékként Zita királynõnek, rá két évre pedig Mária román királynõnek ajánlotta fel a kastélyt.

Mária restauráltatta, és egyik kedvenc tartózkodási helye lett. Az épületet "Drakula kastélyként" emlegetik, pedig valójában nem sok köze van a Drakulaként elhíresü lt Vlad ?epe? havasalföli vajdához (állítólag egyszer megszállt a kastélyban). A kastély napjainkban múzeumként mûködik, benne gyönyörû bútorokkal berendezett szobákat láthatunk.





FOGARASI HAVASOK - Románia közepén elhelyezkedõ Fogaras-hegy részét képezi a Kárpátoknak és a kiterjedése körülbelül 75 kilométer, délre a Brassó-Szebeni fõúttól. A

hegyeket több mint 40 gleccsertó díszíti, melyek közül a legmagasabban lévõ a Mioarele-tó 2282 méter magasan. A havasok lábánál található a Rudarica nevû erdészház (1050 m) ahonnan csodálatos gyalogtúrákat lehet szervezni. Elõször bükk, majd fenyõerdõkön keresztül halad az arra túrázó. Aki túrázni akar, annak érdemes ide látogasson, mert itt megtalálja a még érintetlen természetet. A híres Fogarasi fõút átvezet északról délre a hegyeken, átszelve a Bâlea-völgyet, ezt az utat tartják a világ legmagasabb útjának. A Bâlea csatorna Románia legmagasabb hegyeit szeli keresztül, - a Negoiu (2535m) és a Moldoveanu csúcsokat (2543m)- a csatorna maga pedig 845 m hosszú. A Fogarasi-hegység a jól kijelölt utakkal és a hatalmas vad élõvilággal a leglátványosabb túrázási lehetõségeket kínálja az országban. A hely legnagyobb hátránya, hogy nehezen elérhetõ. A fõ utak 8-tól 15 kilométer hosszúak és délre találhatóak a Brassó-Szeben vonalon lévõ vonatállomásoktól, a helység busszal alig ellátott. A legjobb megközelítési mód az utakhoz Viktória, amelyet Uceától 7 km-re északra találunk, ahogy leszállunk a vonatr& oacute;l. Ha kocsival megy, kövesse a Fogarasi fõutat a Poienari várig, a havasalföldi határon túl. A várat Vlad Tepes számára építették és a Drakula-rajongók úgy tekintenek rá, mint egy igazi McCoyra. Egy vízi erõmû oldalából 1480 lépcsõ vezet a várhoz.





6.SZÉ KELYUDVARHELY - CSíKSZEREDA - ZSÖGÖD - Nagy Imre képtár, emlékház - SEPSISZENTGYÖRGY - Református templomerõd, egykori Székely nemzeti múzeum - ILLYEFALVA - templomerõd - Séra-kúria - ZÁGON - Mikes kúria - Mikes körtefák - CSOMAKÖRÖS - Kõrösi Csoma Sándor emlékház - KOVÁSZNA - Pokolsár - SZÉKELYUDVARHELY



SEPSISZENTGYORGY: Kovászna megye központja, Délkelet-Erdélyben az egykori Háromszék délkeleti részén, az Olt folyó árterületén terül el. A megye legnagyobb városa. Átlagos tengerszint feletti magassága 520-580 m. A város területén feltárt régészeti leletek tanúskodnak a történelmi korszakok és mûveltségek jelenlétérõl és folytonosságáról. A település elsõ ízben az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel Sankt Giorgio néven. Nevét elsõ templomának védõszentjérõl, Szent György lovagról kapta. Története során a város is osztozott Székelyföld viszontagságos napjaiban, tragikus eseményeiben. 1658-ban a tatárok dúlták a vidéket, mivel Rákóczi ellen büntetõhadjáratot indítottak. 1661-ben Ali Pasha vezetésével törökök törtek a városra, a vártemplomot ostrommal bevették. A város sok évszázados létének legdicsõségesebb korszaka az 1848-49-es szabadsá gharc idejére esik. 1848-ban Gábor Áron bátor és határozott fellépésének köszönhetõen kimondják Háromszék fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. “Itt volt azon a világtörténelemben páratlanul álló jelenet, midõn ezen kis terület maroknyi népsége a szabadság szellemétõl lelkesülten egy birodalom gyõztes hadseregének dobta oda a kesztyût és gyõzelmesen oltalmazta meg e szék területét minden ellenséges invasiótól.” A város mûvelõdési életének külön színfoltja a színjátszás története. Állandó színtársulat 1948-tól létezik a városban. Híres a gróf Mikó Imre által 1859-ben alapított gimnázium. Sok szép középülete van, érdemes bebarangolni minden turistának a várost.





ILLYEFALVA: Sepsiszentgyörgytõl 7 km-re található település, nevét Szent Illés próf& eacute;táról kapta és nagy ünnepe július utolsó vasárnapján van. A falu a XIX-ik század végéig mezõvárosi ranggal büszkélkedhetett és ma is Székelyföld egyik legismertebb települése. Az 1990-es évek elején a református lelkész vezetésével, külföldi segítséggel elkezdték a falut modernizálni, hogy a lakosságnak helyben megélhetési lehetõségeket teremtsenek. Mindezt, úgy, hogy közben vigyáztak a falu hagyományos életmódjára és kulturális értékeire. Az itt élõk Svájcban mezõgazdasági átképzésben részesültek és mintagazdaságokat hoztak létre. A falu lakói gazdálkodásból é lnek, azonban ennek színvonala lényegesen magasabb az erdélyi átlagnál. A Séra kúriában írók emlékkiállítása van, úgymint Mikszáth, Jókai és Szabó Dezsõ. A szórakozni vágyók kipróbálhatják a lovardát, vagy megtekinthetik a strucc- neveldét.





\r\ nBözödújfalú: A ma már nem létezõ falu Erdõszentgyörgytõl 5 kilométerre, a Küsmöd- patak partján helyezkedett el. Különlegességét az adta, hogy katolikus, unitárius, görögkeleti és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt a településen. Kétszeresen is tragikus sorsú település.A második világháború alatt a zsidó vallású székely lakosságot koncentrációs táborokba hurcolták és az 1980-as években a falurombolás áldozatául esett, egy itt létesített víztározó feltöltése nyomán gyakorlatilag eltûnt, mint település. A falucska házai, két temploma, középületei mind víz alá kerültek. A település emlékét egy falmaradványon elhelyezett márványtábla õrzi. Napjainkban egyre többen gondolnak és tesznek valamit a tó nyújtotta lehetõségek kihasználására, bár a vízbõl kiálló korhadt farönkök és az emlékek kísérteties benyomást keltenek.





BÁLVÁNYOS VÁR: - BÁLVÁNYOS FÜRDÕ: - Kézdivásárhelytõl 20 km- re van 970 m tengerszint feletti magasságban. A feltörõ széndioxid és kénhidrogén, egy sor, változatos ásványvízforrás keletkezését segítette elõ. Vegyi összetételük miatt az ivókúrában – gyomor- és bélbántalmak kezelésében kiválóak; a száraz gázfürdõkkel, az ún. mofettákkal együtt a szív- és érrendszeri bántalmakban szenvedõk fürdõkúráját szolgáltató természetes gyógyté nyezõk. Víznek is, gáznak is itt aránylag magas természetes radioaktivitása van. Mivelhogy a vidék Délkelet-Erdély egyik leghíresebb gyógyfürdõjévé és üdülõhelyévé fejlõdött, a lepergett száz esztendõ alatt, megfordultak itt a hazai és külföldi leghíresebb geológusok, vegyészek, balneológus-orvosok valamint írók is.





Bálványos-vár, a vidék egyik kora középkori vára, „ahol Szent István király idején, még a pogány oltárok füstölögtek”. A régészeti ásatások alkalmával itt római kori gyöngyöket, vaslándzsákat, régi kulcsokat, középkori kerámiát találtak. Építését a XI–XII. századra teszik. A krónika azt tartja, hogy „az Aporok vára már Szent István korában állott. A család pogány hitéhez ragaszkodott, s így királlyal- országgal dacoltak. Õsi várukba rejtõzködve áldoztak pogány kori bálványaiknak, s csak Béla kir& aacute;ly tudta õket a keresztény hitre téríteni.”

Legnagyobb a földrajzi és a balneológiai irodalomból is jól ismert, 14 m hosszú Torjai- Büdös- barlang. Méltán nevezhetjük Európa legnagyobb természetes mofettájának s e vidék legnagyobb széndioxidos gázömlésének. Üregébõl naponta mintegy 2000 m3 majdnem tiszta széndioxid gáz illan el a környék levegõjében. 1052 m magasan van a Büdös-hegy oldalában. Mint ilyen megelõzi a nyugati világ hasonló hírességét a nápolyi Kutya-barlangot. Az innen kiömlõ gázzal mûködött a századforduló éveiben az elsõ magyar szénsavsûrítõ gyár. A Büdös-hegy és a Kö ztetõ közötti hegynyeregben található a környék másik érdekessége a Buffogó. Ez egy savanyúvizes feltörésekben gazdag, 1 hektár kiterjedésû ingóláp, amelyben ritka maradványnövények élnek. A védetté nyilvánított övezetben él a keskenylevelû gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), a kereklevelû harmatfû (Drosera rotundifolia), a tõzegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum), a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és - a vastag tõzegszõnyegen – néhány ritka mohafaj.



ZÁGON Hírnevét nagy szülöttének, a II. Rákóczi Ferenc oldalán felnõtt, majd a bujdosásban is fejedelmét követõ Mikes Kelemennek köszönheti. Zágon eredetileg a Mikes család birtoka volt. A Mikes-Szentkereszty-kúria szép barokk épület A kúriát 1997-ben rendbe hozták, és jelenleg a Zágoni Mûvelõdési Központ emlékkiállításai találhatók az épületben. A Mikes Kelemen emlékkiállítás mellett a népszerû magyar színésznõnek, Kis Manyinak az emlékszobája is itt látható. Ugyanitt láthatjuk a több mint 300 éves Mikes-tölgyfákat is, amelyeket Mikes Pál, Kelemen édesapja ültetett fia születésekor.





CSOMAKÕRÖS A Kovásznától néhány kilóméterre fekvõ falut a múlt században még Kõrösnek hívták, 1904-tõl, nagy szülötte, Kõrösi Csoma Sándor (1784–1842 iránti tiszteletbõl vette fel a falu a Csomakõr& ouml;s nevet. Így aztán nagy szülöttének neve tette ismertté a falut nemcsak a magyar nyelvterületen, hanem a határokon kívül is. Mellszobrát 1972-ben helyezték el a szülõfaluban. Az egykori községházában van berendezve egy Csoma- emlékszoba. Ez a település Kovászna megye egyetlen olyan faluja, ahol hagyományos népi mesterségként az asszonyok, fõleg téli foglalkozásként, készítik a hagyományos forgács- és háncskalapot.





KOVÁSZNA Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely után Kovászna a megye harmadik városa. Altalaja rendkívüli módon gazdag gyógyhatású savanyúvizekben. Ezerhasznú gyógytényezõi folytán, Erdély egyik legjelentõsebb fürdõvárosa, kezelõközpontja.

Lépten-nyomon jelen van a szénsavas ásványvíz és széndioxid gázkitörés: a pincék és a kutak tele vannak széndioxiddal. Ásványvizeit palackozták is de ma csak fürdõkúrára használják. Számos gyógyszállónak van itt kezelõbázisa és mofettája (száraz gázfürdõje). Sok fizikoterápiás és gyógyszeres mellékkezeléssel együtt, ez a gáz, a szív és érrendszeri bajok kezelésében – a vízzel együtt messzi földrõl keresett.

Közép-európai kuriózumszámba mennek a város ún. magánmofettái, a családi házak alagsorában és pincéiben, mellékhelyiségeiben kialakított száraz gázfürdõk. Kovászna egyik természettudományi és idegenforgalmi érdekessége a központi parkban levõ Pokolsár. Ez egy iszapos ásványvizes-széndioxidos gázfeltörés, r& eacute;gebben gyógyfürdõként használták. Figyelmet érdemel a belvárosi református templom és a magyar szabadságharc hõsei emlékének tisztelgõ emlékmûve. Kovászna központjában állandó jellegû képtár mûködik.





7.SZÉKELYUDVARHELY - FENY& Eacute;D - ZETELAKA - népi fafaragás, szövés, fonás, kürtõskalács- és kenyérsütés - ZETEVÁRALJA - víztározó, ahol nyáron fûrdési lehetõség van - IVÓ - MADARASI HARGITA - télen sízési lehetõség, nyáron túrázás - SZÉKELYUDVARHELY



ZETELAKA - Székelyudvarhelytõl 11 km-re található, Hargita megye egyik legnépesebb falva, több mint 5 000 lelket számláló nagyközség. Híres a fennmaradt hagyományos mesterségeirõl: fafaragás, állattenyésztés, sajt- és túrókészítés, stb. A község híre még vendégszeretõ, szorgalmas embereirõl. Az egész települést magyar ajkú emberek lakják.





ZETEVÁRALJA: - ahol a környék nevezetessége a Nagy- Küküllõre épített víztározó. A vállalkozóbb túrázók a Zete várát sejtetõ tetõ re is fölkapaszkodhatnak pusztán a kilátás gyönyöréért is. Folyószabályozási, gazdasági, turisztikai-szociális és környezetvédelmi célokat tûztek ki létrehozásával. Nyáron sokak által kedvelt fürdõ- és csónakázó hely, számos más lehetõséget, ugyanakkor nyugalmat kínál a nem túlzsúfolt környék. Ne fussunk úgy át az alig 212 portát számláló Zeteváralján, hogy egy pillanatra ne kísértsen meg az innen keletre, a Madarasi- Hargita csúcsa. A 111 telket számláló Ivót elhagyva két felé ágazik a jól karbantartott hegyi út. A jobbra tartó a menedékházhoz visz (1683 m), amelynek vendéglát& aacute;sában akár több napot is eltölthetünk - télen kitûnõ amatõr sípályákat építenek itt ki -, majd Szentegyházára ereszkedik le. A balra tartó pedig fölvezet az Ivó-patak forrása közelébe és levisz Csíkmadarasra.





SZENTEGYHÁZA A Nagy- Homoród mente legnépesebb települése, tengerszint feletti magassága 860 m. Mivel püspöki segítség nélkül építette újra a középkorban leégett templomát, Oláhfaluról átnevezték Szentegyházasfalura, ahonnan ered a mai város mostani neve. A helység okíratokaban már 1301-ben is szerepelt. A középkori reformáció alatt a katolikus hívek nem tértek át az új hitre. A város nevezetessége a Vashámor, amely múzeumi értékû. Itt mûködik még a híres Gyermekfilharmónia Alapítvány is. A város hírnevét növeli a minden évben megrendezett Nárciszfesztivál is ahol a környékbeli és a helyi hagyományõrz& otilde; csoportok lépnek fel.





MADARASI HARGITA: - A hegység a Központi Hargita legmagasabb csúcsa az 1801 m magas Nagy Mihály havas. A környéken, ahogy az a Keleti Kárpátok vulkáni vonulatára jellemzõ, gyakoriak a kénhidrogénes és széndioxidos gázömlések, a kaolin, a pirit és az érc képzõdmények.



Télen közkedvelt síelõ hely, a környéken lakó székelyek szent hegye. Az úton akár 1 méteres hóréteg is felgyûlhet amennyiben havazást követõ napon vágunk neki az útnak, de a hóréteget rendszeresen eltávolítják, így autóval is megközelíthetõ. Nagyon kemény sípályái is vannak de kezdõk számára is találni felvonós sípályát. Mindenképpen ajánlani tudom mindenkinek, hisz maradandó élményt nyújtó túralehetõség, úgy télen mint nyáron.





HARGITAFÜRDÕ: - neve a kaolin-kitermeléshez, a változatos összetételû borvízforrásokhoz, a mofettához, valamint a téli sportlehetõségek bõ választékához kapcsolódik. A síelésre alkalmas idõ évente átlagban 4 hónap. Télen a középhószínt meghaladja a 60 cm-t. Tengerszint feletti magassága 1400 m.\r\ n





8.SZÉKELYUDVARHELY - városnézés - Jézus Szíve kápolna, a XIII századból, a város legrégibb épen maradt emlékmûve - Székelytámadt vár - Tompa László emlékház - a barokk stílusú Ferenc- rendi templom és kolostor - Református kollégium - Benedek Elek tanítóképzõ épülete - Református templom - Vármegyeháza - Római Katólikus Fõgimnázium (Tamási Áron gimnázium) épülete - Római Katólikus plébániatemplom - városi múzeum.





SZÉKELYUDVARHELY - SZEJKEFÜRDÕ:

- a város szabadidõ központja és egyben üdülõtelepe. Ivókúrára is alkalmas a petróleum ízû borvize, emellett még van mofettája, kénes, meleg fürdõje és gyógyiszapja, amely alkalmas izületi bántalmak kezelésére, mindez a Sós patak kellemes mikroklímával rendelkezõ gyönyörû völgyében. Ugyancsak itt rendezik már több mint két és fél évtizede a Szejke folklórfesztivált, Románia élõ hagyományainak bemutatóját. Szejkefürdõ szabadtéri színpadán tartott folklórmûsor nagy tömeget vonz minden év júniusának utolsó szombatján. Ez a forgatag, a hajdani Szejke fürdõ fénykorát idézi, amikor az 1870-es években 340 fõnek tudott szállást és kezelést biztosítani. Mindez a gazdasági válságban tönkrement.

Orbán Balázs, író, történész, publicista, etnográfus és közéleti személyiség sírhelye és emlékmûve a székelykapukkal övezett Borvízoldalban található. Végakarata szerint az egykori birtokon, a Szejkefürdõ oldalában helyezték örök nyugalomra. Az elsõ székelykapu az õ megrendelésére készült, a többit 1973-tól folyamatosan állították. Ma 14 kapu alatt lehet felsétálni a dombra a „nagy székely” sírhelyéig. A kopjafás- féldombormûves síremléket Orbán Áron szé kelyudvarhelyi szobrászmûvész és tanár tervei szerint építették 1969-ben.



 

 

TravelROPensiunea Romantika din Odorheiu Secuiesc Cazare pensiuni si hoteluri